   |
Az amerikai-magyar űrturista korábban azt mondta, a magyar zászlót is magával viszi
Felbocsátották szombat este a bajkonuri űrrepülőtérről az orosz Szojuz TMA-10-es űrhajót Charles Simonyi amerikai-magyar űrturistával és két orosz profi űrhajóstársával, Oleg Kotovval, a legénység parancsnokával és Fjodor Jurcsihinnal a fedélzetén. Az űrhajó a terveknek megfelelően közép-európai idő szerint 19 óra 31 perckor emelkedett a magasba a kazahsztáni sztyeppén lévő űrrepülőtérről, majd 19 óra 40 perckor sikeresen levált a hordozórakéta harmadik fokozatáról, és kijutott kijelölt elliptikus űrbeli pályájára. Az űrrepülés első szakasza minden tekintetben a szokott rendben zajlott le, az űrturista és az űrhajósok egyaránt arról számoltak be a repülésirányítóknak, hogy jó a közérzetük. Ma 2007.04.12.-én a 17. kerület felett is elhaladt az űrhajó. Amatör felvétellel sikerült megörökíteni. 
Budapest, XVII. kerület
A XVII. kerületet - ha valaki egyáltalán azonosítani tudja -, akkor csak úgy emlegeti, hogy a "Rákosok". A Rákos-patak két oldalán húzódó nagy kiterjedésű területet mindig is Rákos-vidéknek nevezték, és ez tükröződik abban is, hogy városrészei három kivételével mind a Rákos előnevet viselik. Mivel ez a főváros központjától legmesszebb eső kerület, van egy másik, kevésbé hízelgő "beceneve" is. Utalva a messzeségére és a nehéz megközelítésére, "Rákosborzasztónak" nevezi a pesti népnyelv. Ez a név azért sem találó, mert a Rákosok az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, mely ugyanolyan magasan terül el - és ezt kevesen tudják -, mint a Gellért-hegy. Ennek megfelelően kiváló a levegője, amit ipartelepek sem szennyeznek. Ez a főváros legnagyobb kerülete, 54,8 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek! Ugyanakkor azonban egyike a legritkábban lakott kerületeknek is, mintegy 70 000 lakosa 27 000 lakásban él az egymástól szinte független városrészekben. 534 000 négyzetméternyi gondozott parkfelületével a középmezőnyben foglal helyet a kerületek között, de ha egyéb zöld területeit, szántóit, rétjeit és "hegyeit" nézzük, akkor akár pest "tüdejének" is nevezhetnénk - ha az uralkodó szélirány nem kifelé fujná innen a jó levegőt. Északon és keleten a főváros határa, és a körülötte lévő, Budapesttel már-már összeépült települések (Nagytarcsa, Pécel, Maglód, Ecser) határolják. Délen belenyúlik területébe a Ferihegy 2 repülőtér kifutópályája, a határvonal a régi repülőtér északi szegélyén fut tovább, elválasztva a szomszédos XVIII. kerülettől. Nyugaton nagyrészt a Rákoskeresztúri Új köztemető falával és a X. kerület kis részével, északnyugaton pedig a XVI. kerülettel határos. A főváros belső kerületei felől az Örs vezér térről, a Kőbánya-Kispest metróvégállomásról, vagy Pestszentlőrincről induló autóbuszokkal lehet a leggyorsabban kijutni a kerületbe. Közúton a Pesti út és annak folytatásaként a Péceli út a legrövidebb - legalábbis a távolságot tekintve. (A csúcsforgalomban a hosszabb kerülőutak a "rövidebbek".) A belső kerületi forgalmat a Ferihegyi út Pesti út kereszteződése körül kialakult városközpontból induló számos autóbuszjárat látja el. A kerület szempontjából azonban a legfontosabb közlekedési összeköttetéseket a vasút biztosítja (vagy biztosíthatná). Az északi részein halad keresztül a Budapest - Hatvan - Miskolc, a déli részén a Budapest - Újszász - Szolnok vasútvonal, melyeknek 6 vasútállomása és megállóhelye biztosítja az itt lakók számára a belső kerületekkel való kapcsolatot.
Lapozz.hu
Google keresés
|
  
codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,0,0"
WIDTH="120" HEIGHT="150" id="anaclock" ALIGN=""> |
hirdetés
hirdetés
...